IPNS, DNSLink és blokklánc alapú címzés #ethereumtudas

Akik olvasták az IPFS-ről szóló cikkünket, azok tudják, hogy egy tartalom IPFS címe minden esetben megváltozik, ha változik a tartalom. Éppen ezért az IPFS cím nem alkalmas arra, hogy bármilyen változó tartalomra (pl. egy IPFS weblapra) hivatkozzunk általa. Ilyenkor jönnek képbe a névszolgáltatások.

Az IPNS az IPFS szabványos névszolgáltatása.

Az IPNS cím egy publikus kulcsból képzett hash, amihez egy IPFS címet rendelhetünk. Az IPNS címhez rendelt IPFS cím a kulcs privát részének segítségével módosítható. Ilyen egyedi kulcspárok bármikor generálhatóak, tehát korlátlan számban “igényelhetünk” IPNS címeket. …

Hogy kontextusba helyezzem a genetikus algoritmusokat, ismételjük kicsit át, hogy hogyan működik a gradient descent és a backpropagation, ami a neurális hálók tanításának általános módszere. Az erről írt cikkemet itt tudjátok elolvasni:

Dióhéjban annyi a lényeg, hogy a gradient descent (gradiens mászás?) segítségével egy függvény minimumát próbáljuk megtalálni. Egy Andrej Karpathytól vett hasonlattal élve olyan ez mintha bekötött szemmel le akarnánk jönni egy hegy véletlenszerűen választott pontjáról. Ilyen esetben a legcélravezetőbb megoldás ha körbetapogatjuk a környezetünket és mindig arra megyünk amerre legjobban lejt a hegy, így jó eséllyel lejuthatunk róla. Azt, hogy egy függvény mennyire “lejt” egy adott pontban, a…

Some days ago, I read an article on arXiv from Vitaly Vanchurin about ‘The world as a neural network’.

My first thought was it will be something about the simulation hypothesis but after some reading, I saw it’s not really about it. Nowadays, in physics, the most popular theory is string theory (or theories because there are many).

According to the string theory space has 9 (or more) dimensions and the most fundamental object is the superstring. These strings are vibrating in this high-dimensional space and every particle in the Universe is a vibration of a superstring.

In Vanchurin’s theory…

Elon Musk mindig is őrült ötleteiről volt híres. Megreformálni a közlekedést, benépesíteni a Marsot és ehhez hasonlók. Abban azonban szerintem mindenki egyetért, hogy mind közül a legőrültebb az emberi agyba ültethető csip ami által agyunk közvetlenül csatlakozhat majd az eszközeinkhez és valódi kiborgokká válhatunk. A technológia segítségével újra láthatnak a vakok, újra járhatnak a lebénult emberek, kezelhetővé válhat sok neurológiai betegség, és mintegy mellékesen elhozhatja számunkra a minden érzékszervre kiterjedő virtuális valóságot (igen, olyat amilyet a MATRIX c. filmben is láthattunk). Amennyiben a Neuralinknek sikerül beváltani a hozzá fűzött reményeket, úgy megkockáztatom, hogy ez lesz Musk legértékesebb cége mind közül…

A Google által fejlesztett Tensorflow mellett a másik nagy, ugyancsak Python alapú gépi tanulás rendszer a Facebook által fejlesztett PyTorch. Ha csak a GitHub csillagok számát nézzük, a Tensorflow népszerűbbnek mondható, de PyTorch-ot használ például a Tesla vagy az OpenAI. Felmerülhet a kérdés, hogy mit keres a “konkurens” PyTorch ismertetője egy alapvetően Tensorflowról szóló cikksorozatban? Nos, a két rendszer nagyon hasonló, így akinek sikerült megérteni a Tensorflow logikáját, az nagyon könnyen beletanulhat a PyTorch használatába is. Ez pedig nagyon hasznos tudás, hiszen sokszor lehet szükség arra, hogy értelmezzünk egy PyTorch-al készült kódot, vagy akár mi fejlesszünk PyTorch-ban (pl.: hozzá akarunk…

Napjaink egyik legnépszerűbb és egyben legizgalmasabb területe a mesterséges intelligencia. Ez nem is csoda, hiszen használata az élet szinte minden területén reformokat hozhat. Míg egyesek a világ megváltását látják benne, mások a veszélyeire figyelmeztetnek, sőt egyenesen az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélynek tartják. Ebben az írásban ezt a témát szeretném kicsit körbejárni. Megpróbálom egyszerű és közérthető módon elmagyarázni, hogy mi is a mesterséges intelligencia, hogy hol tart a technológia napjainkban, és végül arra is szeretnék kitérni, hogy vajon milyen messze vannak a valódi, emberi szinten gondolkodni képes gépek.

Annak idején egyetemen a mesterséges intelligenciát úgy definiáltuk, hogy “azok a dolgok tartoznak…

Nemrég írtam egy cikket a Vue.js-ről. Ott említettem, hogy létezik a Vue-nak egy Vue Native nevű implementációja amivel mobil appokat fejleszthetünk egyszerűen, Vue.js alapon. Mivel a Vue Native valójában egy plusz réteg a React Native felett így nagy előnye, hogy mindent megkapunk ami React Native esetén elérhető (natív alkalmazás, gazdag komponens készlet, nagy fejlesztő community, stb.) úgy, hogy emellett kihasználhatjuk a Vue.js előnyeit (egyszerűen tanulható, elegáns, stb.). Mivel a dolog nagyon ígéretesnek hangzott, gondoltam teszek vele egy próbát. Ebben a rövid cikkben a tapasztalataimat szeretném összefoglalni a Vue.js cikkben már megismert egyszerű todo appon keresztül. Mivel a Vue Native alapja…

A Vue.js a React.js és az Angular után a 3. legkedveltebb JavaScript keretrendszer. Népszerűségén sokat lendített az, hogy sok más nagy név mellett beállt mögé a Laravel (legkedveltebb PHP keretrendszer) csapata is. Ha hirtelen pozicionálni kellene a rendszert, akkor azt mondanám, hogy leginkább a Google féle AngularJS-hez hasonlít, ami nem is csoda, hisz a Vue fejlesztését elindító Evan You azelőtt AngularJS fejlesztő volt a Google-nél. Elmondása szerint szeretett volna egy pehelysúlyú rendszert létrehozni az AngularJS előnyeinek megtartásával.

Én igazából egy webes hobbiprojekt kapcsán futottam bele a keretrendszerbe. Mivel nem vagyok nagy frontend mágus (mobil appokat és backendet fejlesztek főleg), ezért…